Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: egyebek közt változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton. Részletek! Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.

A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.
 

Technikum és szakképző iskola 2020-tól

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola, mindkettőben először ágazati alapozó képzés folyik majd (pl. szépészet, turisztika, vendéglátás...), csak ezután kerül sor a szakosodásra az adott ágazaton belül.
 

Szakgimnázium helyett 5 éves technikum

2 év ágazati képzés+3 év szakosodás érettségivel: Az ötéves technikum lényege, hogy az első 2 évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok. Ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja. A következő 3 évben jön a szakosodás, a diákok növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál, és az is ösztönözheti őket, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést. Végül az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát.

A technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből - érettségi megszerzésével - egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.
 

Szakközépiskola helyett 3 éves szakképző iskola

1 év ágazati képzés+2 év szakosodás: A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi (általában 1 hét elméleti és 1 hét gyakorlati képzés felváltva).


 

Szakképzési munkaviszony a gyakorlati helyen

A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.
    

Ösztöndíj és pályakezdési juttatás

Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez.

Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.

A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak.
Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.
 

Egyéb változások

Felzárkóztatóprogram
A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

A gyerek 18 éves koráig a szülő feladata, hogy taníttassa
KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője - a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében - köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén 18 éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.
    
Ki taníthat szakképző intézményben?
A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.

Mikor vezetik be a változásokat?
A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.

A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.
 

A legfontosabb dátumok, ha most nyolcadikos a gyermeked

2019. december 6. - Központi felvételire való jelentkezés végső dátuma - Nem szükséges abban az iskolában központit írni, ahova a gyerek menni szeretne!
2020. január 18. 10:00 - Központi írásbeli felvételi a középiskolákba magyarból és matematikából
2020. január 23. 14:00 - Pótfelvételi (csak alapos indokkal)
2020. február 6. - Eddig kiderülnek a központi írásbelin elért pontszámok
2020. február 19. - A jelentkezési lapok leadásának végső dátuma
2020. február 24-március 13. - Szóbeli vizsgák (nem mindegyik iskolában van!)
2020. március 16. - Ideiglenes felvételi rangsort kiteszik az iskolák
2020. március 19-20. - Most lehet változtatni a jelentkezési lapon feltüntetett iskolák sorrendjén (de új iskolát nem lehet megjelölni)
2020. április 30-ig - Megkapják a diákok az elutasító vagy felvételi határozatot a választott középiskoláktól
2020. június 22-24. - Beiratkozás a középiskolákba

A szóbelikkel, beiratkozással kapcsolatban érdemes az adott középiskolák honlapját, Facebook-oldalát követni, ahol pontosabb információval szolgálnak.

Forrás: MTI
Fotó: Pexels/Stanley Morales (illusztráció)