A szóbeli és fizikai bántalmazásnak ma már irodalma van, azonban kevés szó esik a modern kor egyik új bántalmazási formájáról, az internetes zaklatásról (cyberbullying). Miről van szó tulajdonképpen, hogyan vértezzük fel ellene gyermekünket, és mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?
Aligha létezik olyan gyerekközösség, ahol ne fordulna elő a bántalmazás valamelyik formája.
Az online térben zajló megalázás, gúnyolódás vagy zsarolás a statisztikák szerint a lányok körében gyakoribb. A bántalmazott fél sok esetben nem is tudja azonosítani, ki az elkövető; más esetben egy ismert elkövető verbális vagy fizikai bántalmazása „folytatódik” az online térben.
Honnan tudhatom, hogy a gyermekemet zaklatják?
A bántalmazás jelei nagyjából ugyanazok minden esetben. Fizikai tünetek lehetnek a rossz közérzet, hányás, hányinger, fejfájás, a rossz lelkiállapot pedig szorongásban, alvászavarban, depresszióban, bezárkózásban mutatkozhat meg. Ha gyermekünk kerüli a korabeliek társaságát, inkább egyedül vagy felnőttekkel tölti a szabadidejét, ha nem talál örömet korábbi időtöltéseiben vagy hirtelen romlásnak indulnak a tanulmányi eredményei, sajnos joggal gyanakodhatunk bántalmazásra.
A zaklatással foglalkozni KELL, mert idővel pszichés problémákhoz, depresszióhoz, függőségek kialakulásához is vezethet!
Mit tehetünk az online bántalmazás megelőzésére?
Az internet fontos, de használjuk tudatosan! A fiatalok számára az internet jelenti a kapcsolatot a külvilággal, a közösséghez tartozás eszközét. Az eltiltás és az eszközök elvétele nem megoldás.
Törekedjünk gyermekünkkel magas szintű bizalmi kapcsolatra!
Legyen a beszélgetés mindennapos, tájékozódjunk az általa használt alkalmazásokról, közösségi oldalakról, kérdezzük meg kötetlen beszélgetések során, mit szeret az online térben csinálni, mik kedvenc játékai, kik a netes barátai, esetleg kérjük meg, hogy mutasson meg pár dolgot nekünk.
Ahogy az összes bántalmazási forma ellen is, ebben az esetben is alapvető védelmi vonal a gyermek tudatosságának és önbecsülésének fejlesztése, erősítése!
Mik a cyberbullying megjelenési formái?
Általánosan igaz, hogy a bántalmazó fél erősen negatív tartalmat közöl, ami rendszeres, valamint tevékenységével uralkodik az áldozatán. Célja a megalázás és megszégyenítés általi erőfitogtatás.
Internetes zaklatásnak minősül a:
• csoportból kiközösítés, kirekesztés, kamuprofillal történő visszaélés
• személyes információk, titkok kibeszélése, képek engedély nélküli megosztása, támadó, fenyegető hozzászólások küldözgetése a közösségi oldalakon, chat-szobákban
• megalázó online szavazás indítása valakiről a közösségi platformokon
• erőszakos, agresszív tartalmak (önkárosító magatartásra, kábítószer-fogyasztásra, vagy terrorcselekményre buzdító vagy uszító tartalmak, üzenetek)
• szexuális bántalmazás (a bántalmazó vagy képeket, videókat küld, vagy az áldozatot kényszeríti ugyanerre, valamint ezekkel visszaélés: zsarolás, beleegyezés nélküli megosztás), grooming (vagy "becserkészés") (idegen felnőtt igyekszik a gyerek közelébe férkőzni), szexting (a gyerek saját beleegyezésével erotikus tartalmú üzeneteket vált valakivel – ez később visszaélésekre adhat lehetőséget)
Figyelem! Minden 18 éven aluliról készült, szexuális izgalom felkeltésére alkalmas felvétel gyermekpornográf tartalomnak minősül; a fiatalok ezért büntetőügybe is keveredhetnek gyermekpornográfia vádjával.
Mit tehetünk, ha a mi gyermekünket érinti a cyberbullying?
• Ha iskolai közösség tagjai az elkövető, értesítsük az iskola vezetését, az osztályfőnököt, és kérjünk segítséget; rendezzük az ügyet az iskola képviselői, az érintett gyerekek és szüleik jelenlétében
• értesítsük az érintett közösség vezetőit/jelentsük az esetet az internetes platform szolgáltatójának
• súlyos esetekben (rendszeresség, zaklatás, zsarolás, fenyegetés) érdemes jogi útra terelni az ügyet
• mentsük le a sértő tartalmakat, készítsünk képernyőképet stb., hiszen ha jogi útra kerül az ügy, a bizonyítás kulcsfontosságú lesz
Fotó: Freepik