Felróhatóság 

A törvény kiegészül általános magatartási követelményként a felróhatóság szabályával, mely alapján a másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el.

 

Jóhiszeműség és tisztesség

A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

 

Joggal való visszaélés tilalma

A rendeltetésellenes joggyakorlás helyébe a joggal való visszaélés tilalma lép. Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

 

Személyiségi jogok - elnevezés

Az új Ptk. a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok elnevezést használja, ezért ez a jogintézmény az Mt-ben is módosításra került. A Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók, így a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott. A sérelemdíj új jogintézményével összefüggésben módosultak a munkaerő-kölcsönzésre, iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyra vonatkozó szabályok. Az Mt. alapján a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el.

 

Fiatal és cselekvőképtelen munkavállaló 

A törvényes képviselő hozzájárulása nem csak a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához szükséges, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, hanem a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló fentiek szerinti jognyilatkozatának érvényességéhez is. A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

 

Írni és/vagy olvasni nem tudó személy

Az írni nem tudó vagy nem képes, az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki az adott nyelvet nem érti, meghatározásra kerül az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele.

 

Jó erkölcsbe ütközés

Az a megállapodás is semmis ezentúl, ami nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.

 

Megtámadásra vonatkozó szabályok

Újraszabályozásra kerültek a megtámadásra vonatkozó szabályok, így nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta, a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka pedig a megállapodás érvényességét nem érinti. Az Mt. konkrétan megjelölt rendelkezései tekintetében egy visszautaló szabály alapján írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot abban az esetben is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

 

Ha az Mt. eltérően nem rendelkezik

A jognyilatkozatokra egyebekben, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

Munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek

A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ezt írásba foglalni munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kötelező.

 

Elmaradt munkabér

Az Mt. gyakorlati alkalmazása során nehézséget okozott a jogellenes jogviszony megszüntetést követően a munkaviszony helyreállítása körében az elmaradt munkabér értelmezése. A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében rögzíti a törvény, hogy a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Ebben az esetben is meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

 

Szülési szabadság

A vonatkozó EGK tanácsi irányelv átültetése érdekében tartalmazza a törvény, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet nem csak jogosult, hanem köteles igénybe venni.

 

Munkáltató kamatfizetési kötelezettsége

A munkabér védelmét szolgáló rendelkezések körében újdonság, hogy kamatfizetési kötelezettség a munkáltatót csak abban az esetben terheli, amiben a munkavállalóval megállapodott. A korábbi szabályok szerint a késedelem idejére kamat járt. Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye, a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető, munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhat át.

 

Jövedelem

A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

 

Vezető munkaszerződése

A vezető munkaszerződése egyezően a korábbi szabályokkal, eltérhet az Mt. Második Részében foglaltaktól. A kivétele köre azon bővült szintén a fenti uniós irányelv átültetése érdekében, másrészről a gyermekvállalás ösztönzése céljából. Azaz nem lehet eltérni azon szabályoktól, miszerint a vezető is mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól pl. a kötelező orvosi vizsgálat tartamára, felmondási tilalom illeti meg a várandósság és szülési szabadság tartama alatt, tilos az éjszakai munka a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, ill. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hároméves koráig, alkalmazni kell a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat, illetve a KSZ hatálya nem terjedhet ki a vezetőre.

 

Versenytilalmi megállapodás és tanulmányi szerződés

A versenytilalmi megállapodással és a tanulmányi szerződéssel összefüggésben a kötbér kikötése esetén alkalmazni kell a Ptk. konkrétan meghatározott szabályait is. 

 

Hozzátartozó

A Ptk.-val összhangban pontosításra került a hozzátartozó fogalma. Így hozzátartozónak minősül a korábbiak mellett az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs testvére és a testvér házastársa is.

 

 

Fotó: Freedigitalphotos.net

Szerző: Dr. Hajdu-Dudás Mária