A jófajta zsíroknak fontos szerepe van az agy egészséges működésében, emiatt sem mindegy, hogy milyen zsírt adunk babáknak, gyerekeknek, abban a korban, amikor az idegrendszerük folyamatos fejlődésben van. A kókuszzsírról ódákat zengenek, de mitől olyan nagyszerű a kókuszzsír? Utánajártunk. - A zsír utáni vágyakozás nem véletlen, mert a zsír "az agy titkos szerelme" - mondja dr. David Perlmutter Gabonaagy című bestsellerében. A szerző, aki orvosi körökben is elismert ideg- és táplálkozástudományi szakembernek számít, népszerű könyvében külön figyelmet szentel a zsíroknak.

A szerző egyebek közt azt állítja, hogy a jófajta (!) étrendi zsíroknak kulcsszerep jut az agy egészségének megtartásában, illetve abban, hogy az agy jól működjön, mert a szervezet kivirágzik, ha jó zsírokat kap.

A neurológus szakorvos többek között a kókuszolajat sorolja a jófajta zsírforrások közé. Jó szívvel ajánlja, mert ahogy ő fogalmaz: ez az agy egyik szuper hajtóanyaga, hatékonyan előzi meg és gyógyítja a neurodegeneratív betegségeket és a gyulladásokat is csökkenti. Mivel a kókuszolaj hőálló, ezért magas hőmérsékleten is lehet vele főzni.

Cikkünkben annak járunk utána, hogy a baba és kisgyerekek étrendjébe hogyan illeszthető be a kókuszolaj? Érdemes-e kisgyerekes anyukáknak a kókuszolajat beiktatni a baba étrendjébe? Kovács Judit dietetikus szakembert kérdeztük.

Kókuszzsír - nem terheli meg az emésztőrendszert úgy, mint a többi zsír
A zsírokat felépítő zsírsavakat a zsírsavlánc hossza alapján hosszú szénláncú (LCT - long chain triglicerids), közepes hosszúságú (MCT - medium chain triglirecids) és rövid szénláncú (SCT - short chain triglicerids) zsírsavakra oszthatjuk. A közepes hosszúságú zsírsavakat tartalmazó trigliceridek kiemelt jelentőséggel bírnak a zsírok felszívódási zavarában szenvedő betegek étrendjében, kedvező felszívódásuk és könnyű emészthetőségük miatt.
A kettős kötések alapján telített (SFA - saturated fatty acids) és telítetlen zsírsavakat (UFA - unsaturated fatty acids) különböztetünk meg.

Akinek érzékeny a gyomra, annak kimondottan ajánlott
A kókuszzsír nagyrészt MCT zsírsavakat tartalmaz, ami megmagyarázza, hogy miért is nem érezzük magunkat annyira eltelítve a fogyasztása után. A szervezet könnyedén lebontja és felhasználja. Ebből máris megérhetjük, hogy miért hamis az a reklámszöveg, miszerint a kókuszzsír alkalmas a fogyás elősegítésére.

A kókuszzsír kalóriatartalma nem kevesebb, mint bármelyik másik olajé vagy zsíré, egyszerűen olyan az összetétele, amitől az ételeket kevésbé érezzük nehéznek, nem terheli meg annyira az emésztőrendszert. Akinek érzékeny a gyomor-bélrendszere a zsíros dolgokra, lehet, hogy ezzel készítve el tudja fogyasztani a kedvenceket. Az érett kókuszdió kiszárított húsából - az olajtartalmú koprából - vonják ki.



Kókuszzsír, kókuszolaj -  nincs zsíros, nehéz teltségérzés fogyasztása után
Kókuszolaj vagy kókuszzsír a nagy telítettzsírsav-tartalmú olajok közé tartozik. A szűz kókuszolaj laurinsavban gazdag, szobahőmérsékleten szilárd, és csak egy szűk hőmérsékleti tartományban olvad meg, ezért kókuszzsírként is emlegetik. Közepes szénláncú trigliceridekben (MCT zsírsavak) is bővelkedik, ezek könnyen emészthetők, ezért bélproblémákkal küzdőknek, májbetegeknek különösen ajánlott. Telítettzsírsav-tartalmának előnye, hogy hosszabb ideig is eltartható.

A kókuszzsír nem tartalmaz koleszterint
A vegetáriánus étrendben helyettesíthető vele az állati eredetű zsiradék és a vaj. Nagy előnye, hogy koleszterint nem tartalmaz, míg az állati zsiradékok igen. Kutatások azt is igazolták, hogy a HDL, azaz a jó koleszterinszintet képes növelni, míg az LDL koleszterinszintet csökkenti, ezáltal hatásos lehet a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.
 

Gyerekek és a kókuszzsír

Babáknak, gyerekeknek is bátran adható
A kókuszzsír a tudomány mai állása szerint, biztonságosan adható gyermekeknek. Mivel nagyon jó az emészthetősége, kevésbé okoz hasmenést, és ha hasfájós a pici, akkor ezt is enyhíthetjük, ha kókuszzsírt használunk más olajféleségek helyett. Nem nehezíti el a gyomrot, így jól tud aludni tőle a gyermek.
Babák, gyerekek esetén főképp az adott zsiradék omega-3 tartalmára koncentrálunk.

A lenmag nagyon magas omega-3 tartalommal rendelkezik, míg a kókuszzsír nem. Így ha a babák ételeihez ebből a szempontból választunk zsiradékot, akkor inkább a lenmagolajat javasolnám, nem a kókuszzsírt.

De ne feledjük, a lenmagolaj viszont nem alkalmas főzésre, sütésre, ezért ha főzve-sütve készítjük el a gyermek ételét, akkor inkább kókuszzsírt használjunk.

Mint minden zsiradéknál, itt is fontos tudnunk, hogy ne vigyük túlzásba az adását, hiszen a gyermekkori elhízás során olyan károsodások indulhatnak el, ami a felnőttkori egészségi állapotra is kihathat, akkor is, ha az illető lefogyott a későbbiekben.

Érdemes Omega-e tartalmú olajokat, mint a lenmagolaj, is beiktatni a gyermek étrendjébe, hogy segítsük a szellemi fejlődését. Ezeket az olajokat hőkezelni nem szabad.

BABARECEPTEK, HOZZÁTÁPLÁLÁS »

A zsírok szerepéről röviden
Az energiát adót tápanyagaink közé tartozó zsírok nélkülözhetetlenek a megfelelő egészségi állapot elérése, fenntartása szempontjából. Szükségesek, de egyáltalán nem mindegy, milyen mennyiségben és minőségben fogyasztjuk. A mennyiség mellett a szerkezetük különbözősége is meghatározza az egészségünkre kifejtett hatásokat.

A zsírok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szervezet működésében, mivel részt vesznek a sejtmembránok felépítésében, szükségesek az idegrendszer normál működéséhez, a bőr alatti zsírszövet révén hőszigetelő hatásuk van, biztosítják a megfelelő hormonális működést, illetve fontosak a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához, tárolásához is.

Túlzott bevitelük azonban közismerten növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint hosszú távon túlsúlyhoz, akár elhízáshoz is vezethet. Hiányuk esetén számolni kell a fent említett funkciók károsodásával. Tehát a zsírok szükségesek, de nem mindegy, milyet és mennyit fogyasztunk.

Szerző: Kovács Judit dietetikus
Fotó: Freepik/jcomp