Kötelezően 4-ig bent kell maradni, rendőrök a tantestületben, jelentősen nőnek az óraszámok, pedagógus életpálya-modell. Szeptembertől gyökeres változások lesznek az állami iskolákban. A változások egy része minden diákot érint, egy részük, az új tantervekkel összefüggő dolgok, idén még csak az 1., 5. és 9. évfolyamos tanulmányaikat megkezdőket. A köznevelési törvény életbelépése már eddig is számos ponton változtatta meg az iskolát. Megpróbáljuk röviden számba venni a legfontosabb dolgokat, az eddigieket és a most életbelépőeket egyaránt. Ha valami kimaradt, igyekszünk hamarosan pótolni.
MINDEN DIÁKOT, ILLETVE SZÜLŐT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK:
Hány évig lesz tanköteles a gyerek?
A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is 1 évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak- Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.
A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is 1 évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak- Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.
4 óráig kötelező az iskolában maradni. Kérhető felmentés ezalól?
Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség. Remélhetőleg ennek ellenére kevés szülő kényszerül majd az edzéseket és különórákat 16 óra utánra szervezni. Arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a gyermekfelügyeleten kívül az iskolának bármilyen értelmes tevékenységről, akár a nyugodt egyéni tanulás feltételeinek megteremtéséről gondoskodnia kellene.
Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség. Remélhetőleg ennek ellenére kevés szülő kényszerül majd az edzéseket és különórákat 16 óra utánra szervezni. Arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a gyermekfelügyeleten kívül az iskolának bármilyen értelmes tevékenységről, akár a nyugodt egyéni tanulás feltételeinek megteremtéséről gondoskodnia kellene.
Milyen jogai lesznek a szülői munkaközösségnek?
Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és működési szabályzata és tisztségviselői megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselőjük a nevelőtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein. Erről az illetékes államtitkár több alkalommal úgy nyilatkozott, a továbbiakban nem teszik lehetővé, hogy laikusok beleszóljanak az oktatásba.
A rendőrnek, bűnmegelőzési tanácsadónak, milyen jogai és feladatai lesznek az iskolában?
Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak.
Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak.
Iskolás korú gyermek iskolaidőben hogyan tartózkodhat az utcán?
Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával. Elvileg a szülővel együtt tartózkodó gyermeknél is kell legyen iskolai, orvosi vagy szülői kikérő, igazolás.
Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával. Elvileg a szülővel együtt tartózkodó gyermeknél is kell legyen iskolai, orvosi vagy szülői kikérő, igazolás.
Hogyan változik a pedagógusok munkaideje, ez hogyan érinti a tanulókat?
A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják Munkaidejükből 8 óra marad az órákra való felkészülésre, a dolgozatok javítására, az egyéni, differenciált feladatok esetleges kidolgozására, azaz minden tanítási órára 18 perc előkészületi idő jut. Ha mondjuk egy pedagógus 5 osztályban, összesen 150 gyereket tanít, heti 3 percet szánhat minden gyerekre.
A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják Munkaidejükből 8 óra marad az órákra való felkészülésre, a dolgozatok javítására, az egyéni, differenciált feladatok esetleges kidolgozására, azaz minden tanítási órára 18 perc előkészületi idő jut. Ha mondjuk egy pedagógus 5 osztályban, összesen 150 gyereket tanít, heti 3 percet szánhat minden gyerekre.
AZ 1., 5. ÉS 9. ÉVFOLYAMOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK:
Mennyi lesz a tanulók kötelező óraszáma a különböző évfolyamokon?
Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára. A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak, most nagyon sok gyerek kényszerből, nem iskolaéretten került első osztályba. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett, ami a differenciált gyerekekkel foglalkozást is megnehezíti, az elsősök terhelése különösen sok veszélyt hordoz. (A következő tanévtől lép majd életbe a 3 éves kortól kötelező óvoda, a férőhelyek korlátozott száma miatt várhatóan a következő tanévben még rosszabb lesz ez a helyzet.) Ugyanakkor ha azt vesszük figyelembe, hogy egy középiskolás átlagosan 2 órát biztosan készül otthon, 14-15 éves gyermekek heti 45 órában fognak az iskola ’jóvoltából’ dolgozni, ez után mehetnek őket érdeklő szakkörökre, sportolni, zene- vagy nyelvórára, tehát akár 50-60 órát is dolgoznak majd.
Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára. A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak, most nagyon sok gyerek kényszerből, nem iskolaéretten került első osztályba. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett, ami a differenciált gyerekekkel foglalkozást is megnehezíti, az elsősök terhelése különösen sok veszélyt hordoz. (A következő tanévtől lép majd életbe a 3 éves kortól kötelező óvoda, a férőhelyek korlátozott száma miatt várhatóan a következő tanévben még rosszabb lesz ez a helyzet.) Ugyanakkor ha azt vesszük figyelembe, hogy egy középiskolás átlagosan 2 órát biztosan készül otthon, 14-15 éves gyermekek heti 45 órában fognak az iskola ’jóvoltából’ dolgozni, ez után mehetnek őket érdeklő szakkörökre, sportolni, zene- vagy nyelvórára, tehát akár 50-60 órát is dolgoznak majd.
Hogyan változik a kerettanterv? Mennyit kell tanulnia a diáknak, mennyi lesz a leckéje?
Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége. A teljes tananyag leadása azt igényli majd, hogy a gyerekek többet tanuljanak otthon, több leckét kapjanak.
Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége. A teljes tananyag leadása azt igényli majd, hogy a gyerekek többet tanuljanak otthon, több leckét kapjanak.
Hány testnevelés óra lesz a heti órarendben?
Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is). Mivel az iskolákban nincs ehhez szükséges infrastruktúra, azt nem fejlesztették, ezeknek az óráknak a nagy részét balesetveszélyes környezetben, folyosókon vagy akár az utcán tartják meg, esetleg megosztják az egy csoport befogadására alkalmas tornatermet több csoport között.
Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is). Mivel az iskolákban nincs ehhez szükséges infrastruktúra, azt nem fejlesztették, ezeknek az óráknak a nagy részét balesetveszélyes környezetben, folyosókon vagy akár az utcán tartják meg, esetleg megosztják az egy csoport befogadására alkalmas tornatermet több csoport között.
Mi a feltétele az érettséginek?
2016-tól nem tehet érettségit az, aki nem teljesített 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek formája, módja még alakul.
2016-tól nem tehet érettségit az, aki nem teljesített 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek formája, módja még alakul.
Mik lesznek az új kötelező tantárgyak?
Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítik fel a tanárokat. Az iskola ezen felül kötelezővé tehet olyan tárgyakat, mint a hagyományos családmodellt népszerűsítő, a nemi sztereotípiákat erősíteni célzott családi életre nevelés vagy a jelenismeret című tárgy.
Mi lesz a sorsa a tanév végén az ingyenes tankönyvnek?
Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára. Így idén már nem lehet a könyvekben aláhúzni, bekarikázni dolgokat, feladatokat megoldani, pirospontot odaírni, de a következő tanév elején újra elővenni és átismételni a könyv tartalmát sem.
Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára. Így idén már nem lehet a könyvekben aláhúzni, bekarikázni dolgokat, feladatokat megoldani, pirospontot odaírni, de a következő tanév elején újra elővenni és átismételni a könyv tartalmát sem.
TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK AZ ISKOLA, A PEDAGÓGUSOK ÉS A DIÁKOK ÉLETÉBEN:
Hogyan változik az iskolák vezetésének jogköre, fenntartása és működtetése?
Az iskolák fenntartásán és működtetésén 2013. január elseje óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden KLIK) osztozik az önkormányzatokkal, a tanárok és az igazgató munkáltatója a KLIK, ugyanez a szervezet köteles gondoskodni a tanításhoz szükséges eszközökről, míg az önkormányzat működteti az épületet, pl. fizeti a villanyszámlát, továbbá a nem oktatási szolgáltatásokat, pl. az étkezést, a takarítást, a portaszolgálatot. Az igazgatók jogkörét jelentősen megnyirbálták, iskolai szinten semmilyen gazdasági döntést nem lehet hozni, legtöbb lényeges, az oktatást, a diákokat érintő ügyben a KLIK dönt, nem az igazgató. Az országot tankerületekre osztották, minden tankerületnek van egy igazgatója, de bizonyos kérdésekben, pl. az igazgató kinevezésében a központi csúcsszerv vezetője illetve a miniszter dönt. Nagyon sok feladatot az iskoláknak a KLIK-kel egyeztetve, tőle engedélyt kérve kell megoldaniuk. Ezeket régebben az igazgatók saját hatáskörükben tudták eldönteni, mivel ők ismerik legjobban a saját intézményük gyerekeit, szülői közösségeit. Vannak ügyek, amelyek az önkormányzatoknál maradtak, de sok esetben nehéz kitalálni, hogy mi tartozik az önkormányzathoz és mi a KLIK-hez. Mindenesetre a felelősségek és a feladatkörök így sokkal kevésbé átláthatók. A helyzet sokszor lehetőséget adott az elmúlt hónapokban az egymásra mutogatásra.
Az iskolák fenntartásán és működtetésén 2013. január elseje óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden KLIK) osztozik az önkormányzatokkal, a tanárok és az igazgató munkáltatója a KLIK, ugyanez a szervezet köteles gondoskodni a tanításhoz szükséges eszközökről, míg az önkormányzat működteti az épületet, pl. fizeti a villanyszámlát, továbbá a nem oktatási szolgáltatásokat, pl. az étkezést, a takarítást, a portaszolgálatot. Az igazgatók jogkörét jelentősen megnyirbálták, iskolai szinten semmilyen gazdasági döntést nem lehet hozni, legtöbb lényeges, az oktatást, a diákokat érintő ügyben a KLIK dönt, nem az igazgató. Az országot tankerületekre osztották, minden tankerületnek van egy igazgatója, de bizonyos kérdésekben, pl. az igazgató kinevezésében a központi csúcsszerv vezetője illetve a miniszter dönt. Nagyon sok feladatot az iskoláknak a KLIK-kel egyeztetve, tőle engedélyt kérve kell megoldaniuk. Ezeket régebben az igazgatók saját hatáskörükben tudták eldönteni, mivel ők ismerik legjobban a saját intézményük gyerekeit, szülői közösségeit. Vannak ügyek, amelyek az önkormányzatoknál maradtak, de sok esetben nehéz kitalálni, hogy mi tartozik az önkormányzathoz és mi a KLIK-hez. Mindenesetre a felelősségek és a feladatkörök így sokkal kevésbé átláthatók. A helyzet sokszor lehetőséget adott az elmúlt hónapokban az egymásra mutogatásra.
Várható-e pedagógussztrájk és ha igen, miért?
Fontos tudni még, hogy a pedagógusok bére reálértékben nem növekedett, sőt, az óraszámteher növekedésével és a plusz juttatások fokozatos megvonásával sokak esetében csökkent. Sok tanár esetében a csökkenés nominálértékben is megjelenik. Ez az információ akkor lehet fontos, amikor a pedagógustársadalom haragjáról, csalódottságáról, elkeseredettségéről hallanak a szülők. Eddig a pedagógusok — a gyerekek és a szülők érdekét maximálisan előtérbe helyezve, a saját érdekükről lemondva — nem tiltakoztak komolyabb formában. Ha a jövőben mást tapasztalunk ( pl. részleges vagy teljes munkabeszüntetés), jó, ha tudjuk, miért tiltakoznak: a szakmaiság védelmében is, de saját anyagi és erkölcsi megbecsülésükért. Jó volna, ha a szülők szolidárisak lennének velük, és nem fordulnának szembe velük például a sztrájk idején.
Kisegítő iskolába kerülnek a sajátos nevelési igényű gyerekek?
Változik a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek iskoláztatási lehetősége is. Eddig az SNI-s gyereket a körzetes iskola ugyanúgy köteles volt felvenni, mint azt, aki nem SNI-s, külön, emelt normatívát kapott utána, gondoskodnia kellettt (volna) a sajátos igényeiről. A mostani szabályozással visszajön a régi típusú kisegítő iskola, mivel a körzetes iskola nem köteles felvenni ezeket a gyerekeket, hanem csak a tankerület által erre kijelölt iskola. Ez a szabályozás teremt lehetőséget arra, hogy a cukorbeteg, mozgáskorlátozott, autista és akár egy skizofrén gyermek is együtt járjon a kisegítőbe. Ezáltal a kisegítő egyfajta gyűjtővé válik,ahol az eredeti céloknak megfelelő oktatás-nevelés-fejlesztés várhatóan képtelenség lesz. Teljesen mindegy lesz,hogy a gyermek milyen képességgel, netán tehetséggel rendelkezik, félő, hogy végérvényesen lemarad, elveszti a jövőjét.
Fotó: szulok.eu
Forrás: szulok.eu