Bár tízből kilenc magyar óvodás használ valamilyen digitális eszközt, a szülők döntő többsége komoly aggodalommal figyeli a jelenséget.

 

A szülők többsége aggódik: a képernyőidő negatív hatásai már korán megjelennek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás rámutat: a szülők 71 százaléka szerint a képernyőidő inkább negatív hatással van a gyermekek fejlődésére. A mindennapokban mégis nehéz gátat szabni a tartalomfogyasztásnak, amit jól mutat, hogy a szülők bevallása szerint a digitális eszközt használó gyerekek 83 százaléka küzd leválási nehézségekkel. 

 

A kutatásban magyar óvodások szülei vettek részt

Az NMHH megbízásából készített, 1875 szülő megkérdezésén alapuló kutatás eddig sosem látott részletességgel térképezte fel a 3–6 éves korosztály digitális szokásait. Az eredmények arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy bár a szülők tisztában vannak a veszélyekkel, a gyakorlatban mégis sokszor tehetetlenek.

 

Mennyi lenne az ideális képernyőidő az óvódásoknak? Szakértői ajánlások vs. valóság

A nemzetközi ajánlások, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint a 2–5 éves korosztály napi képernyőideje nem haladhatja meg az egy órát. A Bethesda Gyermekkórház által kiadott, hazai gyermekorvosok és szakmai szervezetek által is támogatott szakmai charta szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat és óvodáskorban is legfeljebb harminc perc képernyő előtt töltött idő javasolt. Ehhez képest a hazai óvodások heti átlagosan 7,7 órát töltenek digitális eszközök előtt. A helyzet hétvégén válik igazán kritikussá: egy átlagos hétvégi napon a gyerekek fele már egy-két órát vagy még annál is több időt nézik a képernyőket.
 

Viselkedési problémák és konfliktusok a gyerekek képernyőhasználata miatt: ezt tapasztalják a szülők nap mint nap

A kutatás rávilágít arra, hogy a szülők szerint a túlzott eszközhasználat kézzelfogható viselkedési problémákat okoz. A leggyakrabban tapasztalt negatív következmények között szerepel az agresszív viselkedés és az ingerlékenység, a figyelemzavar és a koncentrációs problémák, valamint a mozgáshiány és az alvászavar.

A mindennapi konfliktusok egyik legfőbb forrása a képernyőtől való elszakadás: az óvodáskorúak még nem képesek hatékonyan szabályozni saját impulzusaikat, így a megkérdezett szülők 83 százaléka tapasztalta már, hogy gyermeke nehezen hagyja abba a digitális eszközök használatát. 
 

Szülői bűntudat és kényszerhelyzetek: amikor a kütyü lesz a „megoldás”

A szülői bűntudat és a kényszerhelyzetek is élesen megmutatkoznak az adatokban. Tízből négy szülővel előfordult már, hogy kellemetlenül érezte magát gyermeke digitáliseszköz-használata miatt. Ezt sokszor az a felismerés táplálja, hogy az eszközt figyelemelterelésre vagy nyugtatásra használják: a digitális eszközökkel rendelkező óvodások harmadánál már többször előfordult, hogy a szülő csak a kütyü segítségével tudta megnyugtatni a gyermeket.

 

Hiánypótló kutatás: mit tanulhatunk az óvodások médiahasználatáról?

Ezen nagymintás hazai kutatás eredményeit is tartalmazó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem „Óvodások és a média” című kiadványa olyan hiánypótló szakmai munka, amely a legfiatalabb korosztály digitális eszközhasználatának jellegzetességeit, kockázatait és társadalmi vonatkozásait vizsgálja. Itt ingyenesen letöltheted és elolvashatod >>

 

Fotó: Freepik