A szülés közben előforduló lehetséges szövődmények közül a legtöbb hiedelem talán a köldökzsinór nyakra, testre, végtagokra való tekeredésével kapcsolatosan él a köztudatban. Egy bába elmondta, mi az igazság ezzel kapcsolatban. A köldökzsinór babára tekeredése rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan szülési komplikációforrásként van számon tartva, amely derült égből villámcsapásként jelentkezik, és csak a szerencsének köszönhető, ha ezt valaki baj nélkül megússza.

Tényleg olyan életveszélyes, ha a babára van tekeredve a köldökzsinór, mint ahogy ez a köztudatban él? Járjuk egy kicsit körül a témát, miről is van szó egészen pontosan - Béres Edina bába tapasztalatai.

Mi az a köldökzsinór?
A köldökzsinór egy rendkívül csúszós, nyúlós anyagból van megalkotva, hossza körülbelül 50-70 centiméter. Két artéria és egy véna fut benne spirálisan, melyek egy kocsonyás anyagba (az úgynevezett Wharton-kocsonya) vannak beágyazva. Ez az anyag óvja meg az ereket az esetleges összenyomódástól.


Fotó: Paula Galvão szülésfotós/Cover Images

A Wharton kocsonya állagának köszönhető az is, hogy a zsinór nem tud megtörni, csomózódni is csak rendkívül ritkán. A zsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a zsinór, ez eredményezi annak spirális szerkezetét, illetve teszi lehetővé, hogy a nyúlós anyagú köldökzsinór meghúzódása esetén sem záródik el az erekben a keringés. A természet tehát többszörösen túlbiztosítja a magzat védelmét a születés során, alapvetően a túlélésre berendezve ezt a védelmet.

Amennyiben a szülés előtti utolsó nőgyógyászati vizsgálat során kiderül, hogy a magzat feje rögzült az anyai medencebemenetben és onnan ki nem mozdítható, akkor egyrészt sem a köldökzsinór-előesés veszélye nem áll fenn, sem pedig attól nem kell tartani, hogy az a szülés során a baba nyakára tekeredne. A baba fejét ugyanis a medencebemenetben ebből a bizonyos "rögzült", vagyis "indulásra kész" helyzetből már nem emeli ki.
 
"A baba nyakára tekeredett a köldökzsinór, ezért meg kellett császározni" - Tények és tévhitek
Hányszor halljuk mégis az ismeretségi körben, olvassuk különböző közösségi csoportokban, hogy "a szülés közben a nyakára tekeredett a zsinór a babának, ezért kellett császározni. Csak a gyors beavatkozás mentette meg". Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ilyen szövődmény fellépése, miután a koponya rögzült a medencebemenetben, fizikai képtelenség. A zsinór egyébként is jellemzően a korábbi hetekben, hónapokban tekeredik oda, ahova - és aztán vagy kitekeredik belőle a magzat, amikor még minden irányban van lehetősége mozogni, forgolódni, vagy pedig úgy marad.

A tapasztalatok szerint az újszülöttek közel fele úgy születik meg, hogy a köldökzsinór valamelyik testrészére van hurkolódva, tekeredve, ez tehát teljesen mindennapos állapot. A leggyakrabban még az ultrahangvizsgálat során sem látszik, hogyan is helyezkedik el a zsinór - ami talán nem is olyan nagy baj, ha belegondolunk, mennyi felesleges aggodalom forrása lehet egy-egy ilyen plusz információ.

Ezért káros siettetni a szülést
Az, hogy napjainkban mégis ekkora fókuszt kap a köldökzsinór helyzete és rettegett komplikáció lehetőségként van számon tartva, elsősorban a helytelen szülésvezetési gyakorlattal és a rutinszerű beavatkozásokkal hozható szoros összefüggésbe.

A szülés siettetése, forszírozása következtében ugyanis sokkal nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy a magzat egyáltalán nem tud regenerálódni a kitolási szak során, ezáltal rossz állapotban születhet meg, esetleg élesztésre, monitorozásra szorulhat. Ilyenkor nagyon gyakran az a téves következtetés vonódik le, hogy bár mindent megtettünk, hogy a babát mihamarabb a világra segítsük, mégis rossz állapotban született meg.

Ez az állapot azonban nem a köldökzsinór helyzetének, illetve testrészekre tekeredésének  az eredménye, hanem rendszerint a nem megfelelő szülésvezetési gyakorlat következménye.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy azokban az esetekben ahol a szülésnél jelenlévő szaksegítő személyzet kellő türelemmel a saját ritmusában hagyja történni a folyamatot - külön hangsúlyoznám az anyai szabad testhelyzet változtatás kiemelt jelentőségét is - megfelelő magzati állapot-ellenőrzés mellett, a legnagyobb eséllyel arra számíthat, hogy az újszülött kitűnő Apgar-értékkel és kifogástalan állapotban jön a világra. (Lásd: magyarországi és külföldi bábapraxisok statisztikái, illetve az Egészségügyi Világszervezet szülésre vonatkozó ajánlásai.)

Nem kell mindig császármetszés
Fontos hangsúlyoznunk, hogy az anya- és a baba érdekét elsősorban és legfőképpen a természetes szülés szolgálja. Sok más mellett egyebek közt a köldökzsinór helyzetének indokolatlan túlértékelése hozzájárul ahhoz, hogy a császármetszések száma egyre inkább emelkedőben van világszerte.

A császármetszés nagy hasi műtét, mely elsősorban életmentésre való, eredendően arra lett kitalálva. A rutinszerű alkalmazása tehát - az anya és a baba érdekében- feltétlenül kerülendő, a köldökzsinór helyzetétől függetlenül is.

Ez is érdekelhet!
Az Év szülésfotója 2018: 20 gyönyörű fénykép a szülés és születés csodájáról »

Szerző: Béres Edina bába
Fotó: Paula Galvão szülésfotós/Cover Images