Válás után mennyi idővel mutathatjuk be a gyermekünknek az új partnerünket? Mi történik, ha a gyerek mégsem fogadja el az új választottunkat? Beleszólhat-e a gyerek a partnerválasztásba? Mire ügyeljünk, ha új szerelmünket akarjuk a gyerekkel megszerettetni?
Válás után mennyi idővel mutathatjuk be a gyermekünknek az új partnerünket? Mi történik, ha a gyerek mégsem fogadja el az új választottunkat? Beleszólhat-e a gyerek a partnerválasztásba? Mire ügyeljünk, ha új szerelmünket akarjuk a gyerekkel megszerettetni, vagy épp fordítva?
A legújabb statisztikák szerint Magyarországon a megkötött házasságok közel fele válással végződik. Ebből kifolyólag a család fogalma átértelmeződik. Sokan kötnek új házasságot, vállalnak közös gyereket, vagy nevelik társuk előző házasságából származó gyerekeit. Ezeket a családokat a rendszerszemléletű pszichológia mozaikcsaládnak nevezi.
Hogyan "valljuk be a gyereknek", hogy új partnerünk van?
Ha egy családban válásra kerül a sor, a gyermekek felé a változásokat fokozatosan érdemes kommunikálni. Igaz ez a szülő új párkapcsolatára is. Amikor bemutatásra kerül a sor, jobb ha először külső, semleges helyen történik a találkozás. El lehet menni egy közös programra, játszótérre vagy akár egy étterembe. Sokan ilyenkor még csak új barátként emlegetik a párkapcsolatot, de idővel "be kell vallani" az igazságot.
Akárcsak a válás esetében, ilyenkor is legyünk őszinték a gyerekkel, megelőzve ezzel a találgatásokat. Idővel eljöhet a partner a közös lakásba, egy-egy vacsorára vagy programra, így az összeköltözés egy folyamat része. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a gyerekek így jobban elfogadják az új partnert, és hamarabb tudnak egy idegen felnőtthöz kötődni.
Mi a teendő, ha mégsem tetszik anya/apa új partnere?
Több szülő is beszámolt azonban arról, hogy az idő múlásával megváltozik a gyerek, mégsem fogadja olyan jól az új párt. Általában ez az időszak az összeköltözés után néhány hónappal jelentkezik, és kicsit az óvodai beszoktatás ritmusához hasonlítható. Néhány hét/hónap után realizálódik ugyanis a gyermekben, hogy ez az állapot most már így marad. Megértően és türelmesen kell ilyenkor a gyermekek felé fordulni.
A partnerválasztás ne a gyerek döntése legyen!
Nem szerencsés egy gyermeknek megadni azt a hatalmat, hogy ő döntse el, kivel éljen együtt a szülő! A gyerek idővel kirepül a családi fészekből, és a szülő egyedül marad. Elkerülhetetlen az a helyzet, hogy akarva akaratlanul számon legyen kérve a döntésért. Miatta marad idős korára egyedül a szülő?
Ugyanakkor a gyermek nem egy cipelhető csomag, amit egyik kapcsolatból a másikba lehet citálni. Komoly feladata a szülőnek eldönteni, ki az, akinek bemutatható a gyermek, és ki az, akivel közös életet alakítanának ki.
Baj-e, ha a gyerek nem szereti meg a nevelőszülőt?
Nem reális elvárás a gyermek irányába, hogy feltétel nélkül szeresse az új párt. Még csak jópofát sem kell vágnia hozzá! Csak az várható el tőle, hogy elfogadja mint a szülő új partnerét.
Ezekre ügyeljünk, ha új partner kerül a házhoz:
- nem szabad hagyni, hogy a gyermek apának vagy anyának nevezze a szülő új párját (és te se kérd ezt tőle!)
- a gyermekkel kapcsolatos nevelési feladatok mindig a vér szerinti szülőt terhelik
- az új partner feladata, hogy támogassa a szülőt a nevelési kérdésekben úgy, hogy ő maga nem kap irányító szerepet
Ha a nevelőszülőnek van tekintélye, hallgatni is fog rá a gyerek. Jól megfogalmazott kérésekkel nevelőszülőként is jó hatással lehetünk a gyerekekre, és még a célunkat is elérjük, például így: „Anyukád dönti el, és mondja meg, hányra gyere haza, de jó lenne, ha 9-re itthon lennél”.
Szerző: Bojti Andrea gyermekpszichológus
Fotó: Rawpixel
