Zaklatás, molesztálás gyermekkorban - Ezeket tanítsd meg gyermekednek, hogy felismerje és merjen segítséget kérni!

Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


Zaklatás, molesztálás gyermekkorban - Ezeket tanítsd meg gyermekednek, hogy felismerje és merjen segítséget kérni!

„Ne állj szóba idegenekkel!” - tanítjuk gyerekeinknek. De miért is? Egyrészt ez a „bölcsesség” visszaüthet, ha például gyermekünk nem mer majd segítséget kérni egy idegentől vészhelyzet esetén. Másrészt jó, ha tudjuk, hogy a kellemetlenkedés, a határok megsértése, a bántalmazás az esetek igen nagy részében nem idegenekhez, hanem a gyerek számára ismerős személyek irányából érkezik!

A világ nem fekete-fehér: nincsenek „rossz idegenek” és „jó ismerősök”.

Van ellenben rengeteg kedves, jó ember is a számunkra idegenek között – és sajnos létezhetnek az ismerősi körben olyan „trükkös emberek”, akik olyanra akarják rávenni a gyermekünket - kihasználva azt, hogy a gyerek ismeri őket -, ami nem helyes vagy a gyerek számára kínos és sérti a testi-lelki határait, jogait (puszi, érintés, fotó vagy pénz kérése, zsarolás, kettesben töltött idő titoktartással stb.). 


Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a "trükkös emberekről" annak érdekében, hogy a csendesebb, "láthatatlan" zaklatások megnyilvánulási formáit is tudatosan fel tudja ismerni.


Mit csinálhat a „trükkös ember”?

- Olyasmire kér, ami a család szabályainak felrúgásával jár (pl. olyan tárgyat, pénzt, adatokat kér tőle, amihez semmi köze)

- Olyasmire kér, ami kínos érzést okoz, feszengéssel jár (pl. megérinti ott, ahol neki kellemetlen, érintésre kényszeríti, fotókat készít róla stb.)

- Kettesben töltött időt kér, egy félreeső helyen, vagy akadályozza a hazajutását, feltartja, bármilyen indokkal elhívja magával, autójába édesgeti, „haza” akarja vinni: azonnal szólni egy felnőttnek, akiben bízik

- Segítséget kér (hazacipelni valamit, megkeresni eltűnt kisállatot), ami azonban a fenti körülményekkel jár együtt: mondjuk el, hogy ha a felnőttnek gondja van, egy másik felnőttet kellene megkérnie, nem őt

- Arra kéri a gyereket, hogy tartson meg egy titkot (és esetleg meg is fenyegeti, hogy ha mégis elmondja valakinek, akkor bántani fogja): magyarázzuk el, hogy nincsenek titkaink (kivéve talán a szülinapi meglepetéseket), sőt, soha nem eshet baja, ha elmond itthon bármilyen „titkot” – így kitudódhatnak a történtek és léphetünk az ügyben, ha szükséges



Hogyan készítsük fel a gyermeket, hogy észrevegye és kezelni tudja a zaklatást?


Fontos, hogy a gyermekünk ilyen vagy hasonló próbálkozást tapasztal, azonnal kérjen segítséget, véleményt egy ismert felnőttől (pedagógus, családtag) vagy kérje meg, hogy jöjjön oda/kísérje el! De ahhoz, hogy egyáltalán felismerje, hogy bajban van, szükség van rá, hogy felkészítsd. 

1. Beszélgetés a témáról
Már 4 éves kor körül érdemes beszélgetni vele ezekről a kérdésekről, ügyelve, hogy ne rémisszük meg.
A párbeszéd pozitív vonalon haladjon: mondanivalónk ne ijesztgetésként, hanem iránymutatásként legyen jelen a gyerek számára.

2. Játék
Játsszunk el konkrét helyzeteket
, hogy a gyerek hallja, lássa, milyen is valójában egy szituáció, milyen mondatokra kell felfigyelnie, és mire mit érdemes válaszolnia, reagálnia.
A beszélgetés vagy szerepjáték végén mindig adjunk lehetőséget arra, hogy feltegye a kérdéseit, és ne maradjon benne tisztázatlan pont vagy félelem.

3. Jelek felismerése
Biztassuk arra, hogy hallgasson megérzéseire, és teste-lelke jelzéseire! Ha valamitől feszültnek érzi magát, kínos számára, zavarba ejtő vagy tudja, hogy a szülei kéréseinek és az otthoni szabályoknak nem felel meg, azt nem köteles megtennie, viszont jelezze egy szülőnek vagy pedagógusnak!

4. Jelszó-módszer
Használjuk a jól ismert „jelszó-módszert”:
egyezzünk meg egy jelszóban a gyerekkel, amit SENKINEK nem mondhat el és az otthonán kívül sehol máshol nem írhat le, és amit csak azok tudhatnak, akik jogosultak őt elhozni, például az iskolából. (Ha egy idegen vagy távolabbi ismerős elhívja magával vagy haza szeretné vinni, gyermekünk kérje el tőle a jelszót, és ha az illető ezt nem ismeri, a gyerek abból egyértelműen tudja: nem mehet vele sehová.)

5. Nem-et mondás megtanítása
Tudatosítsuk a gyerekben, hogy joga van NEM-et mondani egy felnőttnek! Attól, hogy valaki felnőtt, még nincs joga bizonyos dolgokat kérnie, és a gyereknek sem kötelessége ezeket a kéréseket teljesíteni!

 

Ez is érdekelhet: Ezt a 12 dolgot feltétlenül tanítsd meg a gyermekednek - az élete múlhat rajta

 

Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik


Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


2025.02.04