2009 óta folytatok segítő tevékenységet pszichológusként gyermekekkel és családjaikkal. Munkám során leggyakrabban az életszakaszváltások (például dackorszak vagy kamaszkor) idején, illetve véletlenszerűen bekövetkező krízisek (gyász, válás, betegség) kapcsán keresnek meg a családok. Sokszor fordulnak hozzám gyermekkori szorongásos tünetekkel; testi panaszokkal (fejfájás, hasfájás, ami mögött orvosi kivizsgálás nem talált szervi okot) valamint magatartási, beilleszkedési nehézségekkel egyaránt.

Integratív gyermekterapeutaként különböző pszichológiai módszerek, nevezetesen a  játékterápia, pszichodráma, művészetterápia, meseterápia, családterápia eszközeinek integrált használatára törekszem.

Ez a módszer integratív továbbá a klientúrát illetően is:  kisgyerekektől kezdve a serdülőkor végéig egyaránt mindenki szívesen látott a rendelőben.
Kiemelten fontosnak tartom a szülőkkel való szoros együttműködést, ezért a gyermekkel töltött alkalmakat rendszeres szülőkonzultációk gazdagítják.
Folyamatosan törekszem módszertani és elméleti tudásomat bővíteni, formálni. Szemléletemre nagy hatást gyakoroltak az idegtudomány elmúlt 20-30 évének felfedezései, Daniel Siegel, Bruce Perry, Mona Delahooke munkássága.
A közösségi platformokon az "anyu" és a "nyugi" szavak összevonásával született ANYUGI néven osztok meg edukációs tartalmakat.
Saját három gyermekem szerencsére mindig szolgáltat elég témát és sajátélményt. Anyai tapasztalataim segítik, hogy teljes elfogadással és őszinte megértéssel legyek jelen a velem szemben ülő szülővel folytatott beszélgetések során. Gyermekpszichológuskènt és anyaként is hiszek a jàtèk, a kapcsolat erejèben, a szülői tudatossàgban. Mottóm az, hogy: "Jàtèkra fel!"