Az ünnepek az étkezés szempontjából különösen nagy kihívást jelentenek abban a családban, ahol ételérzékenységgel és/vagy ételallergiával küzdő családtag van. A körültekintő vásárlás, sütés-főzés ilyenkor még nagyobb hangsúlyt kap, nem szólva a vendégeskedés nehézségeiről.
Útmutató ételérzékenységgel/allergiával küzdő gyerekek szüleinek és a megértő családtagoknak a Babakonyha blog szerzőjétől.
Mentes karácsonyi ünnepeket!
2012-ben derült ki a kislányom fruktóz- és laktózérzékenysége (két évvel később a tejfehérje-allergiája), tehát 5 éve karácsonykor már mentes ünnepi menü és sütemények kerültek az asztalra, de több év volt, míg a család is elfogadta ezt az új helyzetet, illetve megtanultuk bizonyos szinten kezelni egymást. Akinek nincs a családjában ételérzékenységgel/allergiával küzdő családtag, az elképzelni sem tudja, milyen fejfájást jelent a karácsonyi menü és sütemények hozzávalóinak beszerzése, összeállítása, és a vendégeskedésből fakadó nehézségek.
Fotó: Freepik/jcstudio
Nemcsak arra gondolok, hogy plusz süteményeket és ételeket kell lefőzni és magunkkal vinni, hanem azokat a helyzeteket, amikor belépünk a szobába és meglátjuk a nappali kisasztalán (gyerek-baba magasságban) a krémes, csábító (nem mentes!) süteményeket, amikor felhúzott szemöldökkel reagálnak arra, hogy azt a guszta beiglit/linzert/kalácsot a gyerek nem eheti meg, akkor sem, ha csak fél deci tej vagy 2 kanál nádcukor van benne. Íme tehát pár „túlélési” praktika az ünnepekre!
1. Decembertől készüljünk a karácsonyra! Az ünnepi menüt és édes-sós süteményeket tervezzük meg már december elején, és a – nem romlandó – hozzávalókat ugyancsak ilyentájt szerezzük be.
2. Teszteljünk! Ha nem vagyunk konyhatündérek, akkor érdemes a sütemény recepteket pár héttel december 24-e előtt tesztelni, amit pedig lehet, azt karácsony hetében kisütni (pl. mézeskalács, linzerek, beiglik, mézeskalácsház).
3. Készüljünk a vendégségre! Ha nem mi vagyunk a házigazdák, egyeztessünk a családtagokkal, hogy milyen ételek, sütemények lesznek az ünnepi asztalon, és aszerint készüljünk, vigyünk magunkkal hasonló édes-sós finomságokat, így, ha a kicsi megkíván valamit, rögtön tudunk mihez nyúlni.
4. Beszélgessünk a családdal! Nagyon fontos, hogy mi is tudatában legyünk annak, hogy a családtagjaink számára is új ez a helyzet, olyan, amivel nem találkoztak, és soha nem is fogják annyira megérteni, mint azok, akiknek mindennapjaira hatással van. Próbáljunk meg beszélgetni velük, mesélni a mindennapjainkról, és bevonni őket is az ünnepi készülődésbe.
Fotó: Freepik/v.ivash
+1 tipp megértő családtagoknak
Az ételérzékenységgel/allergiával járó diéta nem divat, a szülő nem divatozik, mikor odafigyel arra, hogy gyermeke ne igyon olyan italt, ne egyen olyan ételt, amelytől esetleg rosszul lehet, kiütést kaphat, a hasa vagy a feje fájhat, székrekedése vagy hasmenése, esetleg köhögőrohama alakulhat ki stb. Ezek a szülők sokszor megküzdenek azért, hogy a gyerekeknek gondtalan ünnepük legyen, ne járjon számukra lemondással. Ezért rendkívül fontos, hogy a családtagok próbálják megérteni a helyzetet, és ne a szülőt (vagy a gyereket) hibáztassák, ha az órákig - szeretettel - készített ételekből, finomságokból a kicsi mégsem ehet egy falatot sem. A szülők szívesen veszik, ha a házigazda előzetesen megkeresi őket, egyeztet velük a menüről, és nem baba/gyerek magasságba helyezi ki a finomabbnál finomabb, de nem mentes ételeket; és azt is, hogy ha a családtag vendégségbe érkezik, nem hoz magával a ételérzékenységgel/allergiával össze nem egyeztethető süteményeket. A karácsonyi varázslat amúgy sem az ételekről szól, hanem a családról, a szeretetről!
Recept: Karácsonyi omlós linzer - hamis mézeskalács-variációk
Hozzávalók:
- 100 gramm liszt
- 50 gramm zapehely
- 60 gramm vaj (tejmentesség esetén tejmentes margarin)
- 3 evőkanál növényi tejszín
- 1 teáskanál sütőpor (elhagyható)
- fél rúd vanília kikapart belseje
- 40 gramm xilit/nyírfacukor porrá darálva
- cukormentes mézeskalács fűszer
- tolerancia függvényében 1-2 csepp citrom
A lisztet szitáljuk át, a cukrot, a mézeskalácsfűszert, a zabpelyhet és a vaníliát keverjük bele! A vajat kisebb kockákra vágva morzsoljuk el a liszttel, és amikor már nem látszanak a vajdarabok, öntsük hozzá a növényi tejszínt és gyúrjuk össze. Az így kapott tésztát hengerré formázzuk, alufóliába tekerjük és a hűtőbe tesszük pihenni. Kb. fél-1 órával később a hűtőből kivéve a tésztát és már formázhatjuk kedvünk szerint. Kb. 1 ujjnyi vastagra kinyújtva érdemes kiszaggatni. Előmelegített sütőben, 170 fokon 15 perc alatt elkészül.
Még több mentes receptet találsz itt »
Szerző: Varga Zita Hella gasztroblogger, a Babakonyha blog írója
Fotó: Freepik/v.ivash; Freepik/jcstudio; babakonyha.hu