Január 23-án több, mint 260 iskola kapott bombafenyegetést, mely káoszt okozott sok fővárosi és vidéki iskolában, és sok szülő és gyermek számára jelentett traumát. Utánanéztünk, hogyan érintették a gyerekeket a csütörtöki események, és összegyűjtöttünk néhány gondolatot, szülőként miként lehetünk jelen támogatólag gyermekeink mellett, ha eluralkodik rajtuk a szorongás.
Az, hogy a gyerekekhez manapság igen sok információ eljut a mobilok és az internet által, nem jelenti azt, hogy mindez nem jelent számukra szorongást. A háborúk és járványok éveiben egy olyan eset, mint a január 23-ai bombariadó, sokak, de különösen a kisebb gyerekek számára felkavaró lehet.
A nagyobb gyerekeken, tiniken talán nem látunk félelmet vagy pánikot, sőt, lehetséges, hogy lazán veszik a bombariadót, vagy örülnek, hogy hazamehetnek. Ám az érzékenyebbek és a kisebb gyerekek, alsó tagozatosok komoly félelmet is átélhetnek, ugyanis ők még nem feltétlenül tudják érzelmileg eltávolítani magukat egy olyan hírtől, hogy az iskolájuk felrobbanhat. Ők ezt (a fenyegetés tartalmát) valóban elhihetik!
A legfontosabb, hogy ne ragasszuk át rájuk a saját szorongásunkat, nem biztos, hogy ugyanolyan stresszként élték meg, mint egy felnőtt. Első körben mindig őt kell megkérdezni, hogy mit gondol a bombariadóról, mi történt, hogyan kezelték a tanárok a helyzetet. Ha nem látunk rajta szorongást, akkor még véletlenül se ültessük el benne a gondolatot, hogy most félnie kéne, vagy másképp kéne éreznie magát, mint ahogyan most érez.
Hogyan nyugtassuk meg és bátorítsuk gyermekünket, ha úgy látjuk, hogy szorong, rossz érzései, vagy kérdései vannak a témával kapcsolatban?
Szakértőnk, Valach Renáta - Anyugi az alábbiakat javasolja a szülőknek, hogy tompítani tudják a helyzet adta feszültséget és esetleges félelmet a gyermekekben:
1. Tudatosítsuk gyermekeinkben közös erőforrásainkat, például a család támogatását; erősítsük azt a tudatot, hogy mindent megteszünk a biztonsága érdekében, és beszéljük át, kiket kereshet baj esetén, kikre számíthat még rajtunk kívül stb.
2. Beszélhetünk arról, hogy nincsen egyedül, sokan mások is hasonlóan éreznek, mint ő. Mikor leülünk velük beszèlgetni, tudatosan fèlre kell tenni a saját èrzèseinket, és a gyermek èrzèseire fókuszálni. Èrdemes nèhány èletkornak megfelelő alapvető tènnyel kezdeni, ès utána teret adni, hogy megfogalmazhassa a saját kèrdèseit.
3. Alapvető a szülő nyugalma! Ugyanis sok esetben a szülők rémülete nagyobb, és pánikszerű reakciót a gyermekek érzékeny adóvevője átveszi. Ilyen és hasonló szituációkban az a legfontosabb, hogy a szülő a saját stresszreakcióját felismerje, a keletkező érzelmeit keretek között tudja tartani. Gondoljuk át: 1. Milyen szerepe volt a szorongásnak az életemben gyerekkènt? 2. Most mi tölt el engem szorongással?
4. A szorongás testi tüneteit érdemes átbeszélni, és beszélgetéssel oldani. Beszéljünk arról, milyen szerencsés az, aki képes a teste jelzéseit olvasni, és tudatos test és lélek kapcsolatára. Ismerkedjünk közösen relaxációs technikákkal, hogy szükség esetén a gyereknek legyen kapaszkodó a kezében, ha meg szeretné nyugtatni magát!
Stressz tünetei, kezelése gyerekeknél: Ezt tedd szülőként, ha stressz éri a gyermeked! - 7 jó tanács a pszichológustól
5. A félelem kialakulásában jelentős szerepe van a médiából áradó, szűretlen negatív hír nyomásának. A mi dolgunk, hogy a világ híreit úgy adjuk át gyermekünknek, hogy ne a félelem hassa át a beszélgetést, hanem a korának megfelelő, megszűrt tényeket kapjon, bizakodó hangnemben, egy számára biztonságot jelentő közegben. Nem kell szőnyeg alá söpörni a létező problémákat - és ahol mi magunk is bizonytalanok vagyunk, ott a reményünket hangsúlyozzuk ki.
6. Segítsük a gyerekeket abban, hogy kifejezhessék és kiadhassák magukból a feszültséget – jelentsen ez bármit, amire szükségük van (párnacsata, esti bújás stb.)
Érdemes továbbá szem előtt tartani, hogy mindig konkrétumokról beszéljünk, azok ugyanis sokkal megnyugtatóbbak, mint a homályos magyarázkodás vagy a gyerek félelmét lekicsinylő nyugtatgatás! Mondjuk el például, hogy az ilyen és hasonló esetekre vannak kiképezve a tűzszerészek, és ezért vannak a rendszeres próbariadók.
Jocó bácsi, azaz Balatoni József, a népszerű történelemtanár és médiaszemélyiség, számos nagy sikerű, gyermekeknek és kamaszoknak szóló könyv szerzője az események kapcsán így írt posztjában:
„Ilyen helyzetekben sokakon eluralkodik a félelem, a pánik és a szorongás. Felnőttekben és gyerekekben egyaránt. A legfontosabb feladat most az, hogy a gyerekek körül lévő felnőttek nyugalmat árasszanak, hagyják őket beszélni, adják ki magukból az érzéseiket, a félelmeiket, beszélgessünk velük. (…) Egy újabb nagy feladat, amit azonnal kezelni kell. Minden iskola vegye igénybe pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét, kérjen tanácsot, és tervet is arra, hogyan és milyen módon fognak erről a gyerekekkel beszélni, hogyan dolgozzák fel ezt az egészet.”
Elmehet-e a szülő a munkahelyéről, ha gyermek iskolájában bombariadó van?
Ezt a 12 dolgot feltétlenül tanítsd meg a gyermekednek - az élete múlhat rajta
11 veszélyes élethelyzet, amire fel kell készíteni a gyerekeket - Ezeket tanítsd meg nekik!
Fotó: Freepik
