Mit kell elkerülnünk, és mire figyeljünk, ha már azt észleltük, hogy gyermekünk szorong? Hogyan biztosíthatunk derűsebb, békés otthont, erősebb kötődést és biztonságérzetet gyerekeinknek?
Nem könnyű egyensúlyozni a munka, az otthoni élet és a gyereknevelés közt; gondok és megoldandó feladatok pedig mindig akadnak a mindennapok során.
Előfordulhat, hogy több rejtett vagy nyilvánvaló feszültség van otthonunkban, mint kellene, esetleg akaratlanul mi magunk teszünk gyermekeinkre terhet, szorongást, félelmeket, például így:
1. Túlszervezzük a napját
A túl sok program és különóra túlterheli fejlődésben lévő szervezetüket és elméjüket. A gyerekeknek szüksége van szó szerinti szabadidőre, amikor bambulhatnak, fantáziálhatnak, unatkozhatnak és szabadon játszhatnak. Ők gyerekek, nem felnőttek!
Nem kell a gyerekeket folyton szórakoztatni! - Ha hagyják őket unatkozni, önálló, kreatív felnőtt lesz belőlük
2. Nem kezeljük saját stresszünket
A gyerekek átveszik a mi belső feszültségünket, ezért a stresszkezeléssel szülőként már nem csak saját magunkért, hanem gyermekeink érdekében is foglalkoznunk kell.
Otthonunkban nekünk kell gondoskodnunk a nyugodt, fizikailag és érzelmileg is biztonságos közegről.
3. Nem irányítjuk jól, nem tartjuk kézben saját életünket
Ha a szülő nem vállal felelősséget a saját életében, vagy rossz döntéseket hoz, akkor az ezzel járó következmények, állapotok a gyerekre is terhet rónak, még rosszabb esetben ők válnak helyettünk felnőttekké, akik még minket próbálnak támogatni. Így egész egyszerűen nem lehetnek gyerekek.
Nem jó, ha gondjainkról egyáltalán nem beszélünk (hiszen érzik, hogy baj van, de nem tudják, mi, és ezért még több lesz bennük a bizonytalanságérzet), és az is gond, ha túl sok vagy koruknak nem megfelelő információkat osztunk meg velük, hiszen utóbbi is komoly aggodalmat, szorongást okoz a gyerekben. Ügyeljünk az arányokra.
4. Túl sok/magas elvárást támasztunk
A túl sok vagy túl szigorú szabályok, elvárások feszültséget okoznak és folyamatos szorongáshoz vezetnek gyermekünkben. Ne csak az eredményeket, de az igyekezetet és a legkisebb fejlődést is dicsérjük, értékeljük!
“Anyu, fáj a hasam!” - Lelki probléma és szorongás is állhat a visszatérő hasfájás hátterében
5. Nem hallgatjuk meg, nem figyelünk rá eléggé
Az a gyerek, aki sosem hallgatnak meg, úgy érzi, hogy mellőzve van, nem értik meg, nem fogadják el érzéseit, és nem is kíváncsiak rá, rosszabb esetben pedig előbb-utóbb „bezárul”. Van olyan gyerek, aki például nehezen beszél a negatív iskolai körülményekről: ezért ha rossz érzésünk van vele kapcsolatban, pl. szorongóbbá vált, de minden kérdésünkre azt feleli, hogy "semmi", járjunk utána a dolognak alaposabban - tanárok, barátok, szülők kikérdezése - , mert lehetséges, hogy iskolai bullying, vagy internetes bántalmazás érte, esetleg egyéb külső történés okozott benne törést.
6. Folyamatosan negatív hangnemet ütünk meg
A „nem”, a „nem tudod” , a „nem lehet” gyakori használata bezárja a gyerek előtt nem csupán a próbálkozás és tapasztalatszerzés lehetőségét, de az önbizalom fejlődésének kapuját is. Használjunk pozitív, megerősítésen alapuló kommunikációt!
7. Túlféltjük
Ha mindenen aggodalmaskodunk, állandóan megfigyelés alatt tartjuk a gyereket, és mindentől meg akarjuk óvni, azzal visszájára fordul minden jószándékú cselekedetünk: gyermekünket úgysem védhetjük meg mindentől, viszont a túlaggódásunk állandó szorongást fog jelenteni neki. Hagyjuk néha hibázni, tévedni, „elesni” is, ezzel tanítva az önállóságra, önbizalmában és az újrapróbálkozás hitében megerősítve.
A túlféltett gyerekek boldogtalanok lesznek - Pszichológus mondja el, hogy miért
8. Nincs kiszámítható napirend
A kiszámíthatatlanság frusztrálttá teszi a gyerekeket, míg a rugalmasan kialakított rendszeresség, az ismétlődő napirend és szokások biztonságérzetet adnak neki. Még jobb, ha ezen felül még előre meg is beszéljük, mire számíthat a nap folyamán, és ahhoz tartjuk is magunkat. Az alvásidő pedig vitán felül a legfontosabb: a lefekvéshez kapcsolódó rendszeresség segíti a megnyugvást és az elalvást, egyúttal azt, hogy másnap kipihent, kevésbé nyűgös legyen.
Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik
